Vendégkönyv

Ebben a sorozatban emberek válaszolnak az élettel és hitükkel kapcsolatos kérdésekre fogadjátok nagy szeretettel. Sajgó Szabolcs tanár válaszol:

Miközben rávettem magam, hogy válaszoljak a kérdéseidre, nagyon mély fájdalmak vannak a szívemben, lelkemben és szerintem most van az a pillanat, hogy megválaszoljam őket.

1.       Mi számodra a hited?

Nagyon sokáig gondoltam erre a kérdésre és nem akartam utána olvasni, vagy valami teóriát itt felsorolni…ezért, most az fogalmazódik meg bennem, hogy a hit, az én hitem abban áll jelenleg, hogy kijelent olyan dolgokat, amelyek jelenleg a világi szemeimen keresztül lehetetlennek tűnnek: Hogy édesapám meg fog térni, és még itt ebben a világban tapasztalni fogom ezt, valamint, hogy a családom apraja és nagyja teljes hitre jut és egymás szemében meglátjuk Isten szeretetét, és együtt áldjuk Őt. Vagy hogy én kigyógyulok lelki és testi gyengeségeimből, a bűnből, a szennyből és, hogy Isten megteszi  EZT, vagy, hogy megtalálom hivatásom, vagy ha már megvan, akkor otthon fogom érezni magam benne. Tudom egy kicsit idealisztikus a szövegem, de ezt diktálja jelenleg a hitem.  Hiszem, hogy Édesapánk, a Háromszemélyű Egy Isten egyes bűneimből lassanként gyógyít meg, másból viszont egyszerre. Vagy, hogy egyszer Istenért énekelhetek sok ember előtt, de jó lesz……Isten dicsőségére!WAOOOOOO De, hogy érthetőbb legyek… az én részem is benne van a „játékban” vagyis, hogy feltétel nélkül hiszem mindezt. Tovább fűzöm azt a történetet, miszerint egy kislány egyedül viszi magával az esernyőt a faluból a mezőre, miközben mindenki esőért imádkozik a nagy szárazság után. Mindneki imádkozott, ő is, de ő hitt az esőben… Az  rejlik számomra ebben a történetben, hogy kell várjam a mennyei áldást az életemben és ezt csak a hitemmel „tudom felfogni”, és meg is adhatom ennek a mértékét…legyen az atom milliomod része, egy atomnyi, egy mustármagnyi,  egy gyűszűnyi, netán egy kupica….egy véka…..vagy egy cseber……Melyik az én mértékem? De ezt még fokozhatnám így tovább. Ebben legyünk nagyok és ne az ivásban:)….

2. Olvastál már olyan könyvet, amely nagy hatással volt az életedre? (Szentíráson kívül)

A válasz IGEN. Hm….számomra egyik legmeghatározóbb könyv a Dicsőítésben rejlő erő volt Merlin Carotherstől. Nem vagyok az a nagy olvasó, de talán itt ennél a könyvnél tört meg a jég nálam, és azóta szeretek olvasni „vallásos” könyveket. De, hogy miért is? Ez egy kézzel fogható útiikalauz. Elmondja, hogy Istent nem csak a könnyű helyzetekben lehet áldani, és  hálát adni Neki, hanem a rossz helyzetekben is, amikor minden nagyon rossz, vagy teljesen padlón vagy (min pl, most én). Ezzel mintegy átadjuk ezt a rossz helyzetet, az Ő kezébe adjuk és engedjük, hogy belőle a legeslegjobbat hozza ki, mert Ő szeret minket. Még sok mindent tudnék erről mesélni…de próbáljátok ki, vagy akár olvassátok el a könyvet!

3. Kedvenc Szentírási idézeted!

Nem tudnék egyet kiragadni, hogy most ez a kedvenec Szentírás idézetem, viszont inkább olyanokat írok most le, amelyek eddigi életem során nagy hatással voltak rám. Egy időben, amikor nagy nehézségek voltak a munkahelyemen, és nagy igazságtalanságoknak voltam kitéve az Úr mindig és mindenhol ezt a szentírási idézetet adta számomra „íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.” (Mt 10,16) Eleinte nem értettem, de később világos lett számomra. Jelenleg nagyon feszegeti a hitem: „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Mt 6:33), és nagyon sokat tudnék megosztani, viszont nem azt fogok tenni, hanem inkább azt mondanám el, hogy észre lehet venni, hogy Isten szava mennyire eleven, élő, és mindig ott van...Nyitott szem!

4. Mit osztanál meg az életedből, ami keresztény alapokon nyugszik?
   
   

Ez nehéz kérdés, akárcsak az első. Kicsi dolgokban keresem most a megoldást, ennél a kérdésnél, és egy már meg is van Pl. a csalás...Busszal járok munkába, és ahhoz jegyet kell venni, de néha a sofőr nem ad jegyet, vagy olyan is van, hogy a megszokott két lej helyett visszaad egyet és azzal megyünk tovább...nekem is jó, neki is jó, neki eggyel több, és nekem is eggyel több, jó a  matek mi? Jézus viszont azt mondta: Aki a kicsiben hű, a nagyban is hű” (Lk 16, 1-13) Amikor ez bennem tudatosult, hogy ez nem helyes, akkor azt éreztem, hogy becsapom vele Istent (lehet egy kicsit szőrszálhasogatónak tűnök, de gondolj csak bele azért ebbe a dolgoba, ez nem egyenlő a Kar-intivel :)) ) akkor eldöntöttem, hogy attól a pillanattól fogok kérni jegyet, és ez így is lett, habár néha furcsán néznek rám, de én tudom, hogy Jézusért teszem. Viszont a múlt héten siettem a buszra és jelzem, ez egy más járat volt.  Látta a sofőr, hogy futok ezért megvárt, szívességet tett nekem, és szószerint felrohantam a buszra a sofőrbácsainak odaadtam a pénzt, és azzal hajtott tovább...én mivel siettem, alig kaptam levegőt, mindenki engem nézett...a sofőr szívességet tett,  mert várt rám, nem volt bátorságom, hogy kérjek jegyet. Ezt az én gyenegségemnek tudom be, kérem Jézust, hogy következő alkalommal segítsen erőt és bátorságot meríteni. Aki a kicsiben hű....

Kelt: 2013 október 20

Gyergyóalfalu