2011. december 21., szerda

Te is védekezel?


De mi védekezünk, védekeztünk! Amint mondtam már olyan dolgokról írok amik foglalkoztatják a körülöttem élő embereket, főleg fiatalokat, és segítségükre lehetnek az itt leírtak. Több alkalommal halottam már ezeket vagy ehhez hasonló kifejezéseket és sokszor az emberek nem tudják, hogy mit is tesznek. Sokan azt gondolják, hogy ha már körülöttük mindenki erről beszél: TV, rádió, barátaik és bizonygassák is, hogy megtették és jól esett, akkor azt mindenkinek meg kell tennie. Ez nem olyan mint a háború tűzkeresztsége amin túl kell esni, hanem amit a házasságban majd annak az embernek ajándékozol akit jobban szeretsz az életednél. A szexualitás az egy életre szeretlek nyelvét beszéli, ez a feltétlen oda ajándékozás nyelve, ezért van, hogy az örök hőség megfogadása után lehet részt venni benne Isten teremtő munkájában, amin az ő áldása van.
Belegondoltam, hogy az emberiség a történelme folyamán mitől is védekezett, de rájöttem, hogy főleg az ellenségtől. Azt gondolom az élet nem az ellenségünk, és ha valaki annak tekinti az nagy baj. Ezért az életet elfogadni kell, nem védekezni ellene. Sokan elfelejtik, hogy Isten mindig ad a legfontosabbakból annyit, hogy a gyereknek meg legyen, amit nekünk nekik kell adni az a szeretet, nevelés. Minden más kikerül. Fordított világban élünk a rosszat jónak mondjuk, a jót pedig rossznak. Igyekszünk mindennel szakítani ami megköt vagy leköt minket és sokszor észre sem vesszük, hogy ezek a kötések megóvnak a zuhanástól és attól, hogy életünk darabokra törjön. Sokszor hallom azt a kijelentést, hogy: ez velem ne történhet meg, legyen szó sex-ről, alkoholról, drogról. Nem eshetek teherbe mert védekezem, de kérdezd meg azokat a leány anyákat akiknek élete bemutatja ennek az ellentétét, ők is ezt mondták valamikor. Velem nem történhet meg, s akkor ráébredtek a rideg valóságra. Miért, teszed fel a kérdést? Mert kísérleteztek az élettel, azt gondolták játék, és mindig újrakezdhetik. De az csak a játékban van így! Én a valóságról írok, ami sokszor azért rideg mert felelőtlenül bánunk vele. Te döntsd el magadnak, hogy milyen életet szeretnél, olyat ami tele van felelőtlen döntésekkel, bűntudattal, szégyennel vagy olyat amit kitölt a tiszta szerelem. Nem mindegy addig kell választani ameddig lehet. Én nem leszek alkoholista, drogfüggő és  hányan mondták már és hányan fogják de nemtud szabadulni, rabszolga lett a dolgok rabszolgája! Mindenkinek ott van a lelkében a vágy, hogy szeretnénk szabadok lenni, de ez mit jelent!? Mitől akarunk szabadulni a szülők fennhatóságától, védelmező karjától? Mert mit ér az 5 perc felelőtlen gyönyör ha egy élet minden reményét, álmát darabokra töri! Megéri?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése