Tömjénfüstös katolicizmus?!

Sokszor nagyítóval vizsgálom a vallásomat, úgy gondolom, hogy ha rájönnék, hogy az egész csak átverés, szélhámosság azonnal elhagynám és felé sem néznék többé. Sokkal fontosabbnak tartom a szeretet követését mind valami vallási hókuszpókuszt ami csak azért jó mert valaki valamikor kitalálta vagy legalább is, ezt mondják róla. De a szívem mélyén teljesen meg vagyok győződve, hogy Jézus élete és  példájának követése nem átok hanem áldás. De most visszatérve a címre! Sokan nem szeretik a tömjén illatát, én sem rajongok érte, szabadidőmbe én sem vagyok az a típus aki csak úgy eléget egy keveset és azonnal föléje hajol, hogy minél többet szívhasson belőle. A szertartásokon látom az értelmét, szeretem is, nem is hagynám el. Amikor viszont ezt leírtam azoknak az embereknek a véleményét tártam kissé fel akik, a templomot valami sötét helynek, nagy gyertyatartókkal, fekete ruhás sunyi tekintetű és megbízhatatlan papokkal képzelik el, akik azért nem jönnek a fényre mert a sötét a természetes környezetük! Baromság, akik így gondolkodnak azoknak üzenem: kis haver  téged a média jól beetetett, a horgára akasztott és most már olyan vagy mint a kifogott hal, elszakadtál a víztől egy vederben vagy és azt tesznek veled innentől amit akarnak, és közben te azt hiszed, hogy ez az igazság. Ha pedig nem a média tette ezt veled akkor a környezeted, a véleményüket jól a fejedbe plántálták azt akarták, hogy bármit gondolj csak ne a saját szabad gondolataidat és tapasztalataidat kell értékeld, hanem fogadd el az övékét. A megkötözött gondolatok rab öszvére lettél aki cipeled, és nem szabadulhatsz tőlük.

Pedig javasolnék valami igazat. Akkor ítéld el az egyházat, a papokat ha ismered őket, ha meg mered ismerni. Sőt ezt ki is javítom elnézést: „ne ítélj, hogy ne ítéltess!” , „ amit szeretnéd, hogy veled tegyenek az emberek te is azt tedd velük”. Mert ha megismered őket, akkor rájössz, hogy a templom kívülről akármilyen kicsi, és szürke, de belülről van benne valami ami lelked felhőit szét szórja, közelebb visz a mennyhez, és megvan benne a béke. Szerintem Isten a verőfényes tiszta, rendezett helyeket szereti leginkább. Ahol süt a nap és az emberek elbeszélgetnek egymással, ahol folyik a párbeszéd, hogy ismeretségek jöjjenek létre! Nos akkor te mire vársz menj és kérdezz!