Zsolt: És akkor boldog leszel ha...

Ha feltesszük a kérdést, hogy mi mozgatja a világot akkor sokfajta válasz megfordulhat az ember fejében. Egy kis gondolkodás után talán azt mondjuk, hogy a szeretet, és ez így is van jól. De vajon mindannyiunk életét ténylegesen az mozgatja-e vagy van még másfajta mozgatórugója is ezen kívül? Az embernek szomorúan be kell látni, hogy lehet szeretné, de nem mindig ez mozgat minket belülről. Ha végig olvassuk Jézus utolsó napjait, megdöbbentő dologra figyelhetünk fel, sokszor előfordul a pénz szó. És sajnos nemcsak átlagosan hanem egészen konkrétan és nagyon véresen. Mert világhatalom lett a pénz, ez irányít népeket, országokat és emberek millióit is. Valahol mindig több kell belőle sosem elég, és az utána való hajsza felemészti az emberek maradék sokszor csonka emberségét is. Így járt Júdás, pedig neki lehetősége volt 3 évet tölteni Jézus mellett. Hallgatni tanítását. Amikor Mária megkente az Úr lábát akkor egyedül Júdás nyafogott, hogy a drága kenetet mért nem adták inkább el 300 dénárért, de nem azért mondta mintha a pénz a szegényekre költötte volna, hanem mert tolvaj volt. Ezután elment a főpapokhoz, és pénzért elárulta őt. Ezeknek fényében azt is mondhatnánk, hogy nem kellett az embereknek Jézus ingyenes tanítása, zavarta őket, ennél sokkal jobban kellett a pénz ami sokszor nagyon sokba kerül nekünk. Vajon csak Júdás volt ilyen áruló, vajon csak ő áldozott fel mindent a pénzért? Nézzünk kicsit körbe, vajon mi értelme van a sok háborúnak, valaki valahol mindig jól jár csakhogy ilyenkor már olyat árulnak ami emberek életét veszi el? A zsidó főtanács tagjai is pénz adtak a katonáknak, hogy azt hazudják, hogy tanítványai lopták el a testet. Mert ebből az egyből a pénzből, mindig több kell. És ekkor estünk bele nagyon mélyen a sátán csapdájába ahonnan csak nagyon nehezen lehet kijönni, mert ő nem enged el. Egy történet szerint a sátán egyszer egy embernek adott egy zsák aranyat, azt mondta neki, hogy ingyen van, és ez az ember elhitte. Amikor hazament vele elkezdte számolni és 99 darab volt benne. Eldöntötte, hogy dolgozik amíg száz nem lesz. A másnapi munkája bérét bele is tette, de amikor megszámolta ismét csak 99 volt benne. De ő nem adta fel, azt gondolta, hogy téved és nemsokára meglesz a száz, de bármennyit dolgozott és bármilyen keményen egészen élete végéig, mert már csak az aranynak élt közben mindent elvesztett a családját, a szeretteit, a barátait, mindent és mindenkit. Amíg végül nyomorultan mindenkitől elhagyva, a nagy szép házában, egyedül meghalt. A temetésén senki nem volt. Nekünk nem azért kell jó embernek lenni, és helyesen élni, hogy sokan legyenek a temetésünkön, hanem azért, hogy a mi életünket ne a vagyon, ne a munka, és emiatt ne a pénz irányíthassa. Mert a pénz lehet a kezünkben eszköz de cél sosem. És sajnos vannak, sajnos nagyon sokan vannak akik életének ez a középpontja, ezért élnek hallnak. Hogy szerezzenek, hogy legyen, és közbe csak veszítnek az emberségükből és mindenből ami ennél sokkal fontosabb. Nagyon fontos, hogy tisztázzuk, hogy az én életembe az anyagiaknak milyen helye van? Csak azokon az embereken segítek-e akikből nekem hasznom van. Vajon egy nap folyamán, hányszor gondolok arra, hogy ebből a tettemből nekem mi hasznom van!? Mert minél többször gondolok erre annál nagyobb probléma van a lelkiismeretemmel. Vajon abból ami nekem van jut-e a rászorulóknak vagy csak mindig magamra gondolok? A pénz Jézust a keresztfára jutatta, az anyagiak úgy befészkelték magukat Júdás szívébe, hogy egy ponton mindent feladott értük, még a mesterét is. Nem fenyeget e minket is ez a veszély, hogy sokmindent képesek vagyunk megtenni a pénzért. Az emberek sokszor elhiszik azt, hogy ha sok pénzem lesz, akkor boldog leszek. Ugyan, a bankjegyek a papír vagy műanyag pénzek maguk a boldogság? Az hozza meg számunkra a biztonságot ha sok van? És mi van ha hirtelen mind elvesz? Akkor látszik meg, hogy mit ér az ember, akkor mibe kapaszkodik, ha már a pénzbe nem lehet? Vajon a pénz megmentheti a lelkünket? Vajon a pénz megtanít szeretni, megtanít vigasztalni, vagy a pénz ott lesz beteg szeretteink ágyánál? Nem, nem lesz ott, és nem vigasztal meg senkit helyettünk, és nem is tanít meg szeretni, mert csupán egy tárgy marad. Az embereket szeretni kell és a tárgyakat használni, és nem fordítva. A szeretet pedig azt is jelenti, hogy nem használjuk ki egymást. Jézus feltámadás lelkünk számára az a titkos erő ami megszabadít még a pénz fogságától is, vagy bármitől ami most itt áll Isten és köztem. Ennek végső pecsétje a feltámadás, szeretet az utolsó leheletig, amíg a szív egy utolsót dobban. Ez olyan dolog amit nem tesznek meg sem a barátaink, sem senki egyik napról a másikra értünk. Ezért így érdemes a feltámadásra gondolni. „Nincs annál nagyobb szeretete senkinek, mind aki életét adja barátaiért” Ennyire értékesek vagyunk neki.