Egyedül a világ ellen!?

Az embernek sokszor van ilyen érzése, mintha élete harcát egyedül vívná az egész világ ellen. Lássuk be, pocsék érzés, és nem mondhatjuk, hogy: na engem nem fog érinteni, mert lehet, hogy holnap én is így érzem magam. Nemcsak hangulatváltozásról van szó hanem sokkal többről. Mit tudjunk nyújtani azoknak akik gyakran így érzik magukat? Legyünk velük amolyan on-line, hogy legyen kivel beszélniük, legyen kivel megosztani azt amijük van, vagy inkább azt ami bennük van. Rengeteg emberrel találkozok akik nincs kivel beszéljenek. Ennyire gyenge lenne ez a „……” élet, hogy főleg a fiatalok úgy érzik nincs kivel beszélniük pl. egy fontos döntés előtt? Akkor ássunk egy gödröt magunknak s feküdjünk bele és: Jó éjszakát világ! Úgy látom van igény a beszélgetésekre! Vagy ez csak az én elképzelésem? Az internet egy nyitott kapu is lehet egymáshoz, vagy lehet egy bezárt doboz amiben ülünk és hallgatunk. Ezt ti döntsétek el, én már meghoztam a magamét. A kapu nyitva áll, mit szóltok ezekhez? Na ez az utolsó nemcsak retorikai kérdés volt hanem személyesen megcélzott ami most nektek van szegezve. Remélem nem fagy belétek a szó. :)  by