Mai korunk életszlogenje hangzik
így. Mert ha elismerést, előrelépést akarsz akkor neked is hasítanod kell egy
szeletet a csörtetés tortájából, mert ritkán vágnak önként neked egy szeletet.
ÉS ez így van még a vallás köpönyege mögé bújt emberek életében is, vagy pont
az övékbe még jobban amikor a hamis szerénység, titkolt önimádat és a rangok
vagy címek begyűjtése elveszi a figyelmüket a legfontosabbról, arról akinek
egyszer szolgálatába álltak. Vajon én, hogy vagyok mindezekkel, mennyire
szoktam belebetegedni abba ha nem értékelik képességeimet, tetteimet? Ilyenkor
gondolj arra, hogy TE kinek is dolgozol, kinek állsz a szolgálatában!? ÉS elég
ha ő hálás érte és ha megfizet neked.
ÉS ha 30-60 év múlva már nem
tudsz annyit teljesíteni akkor elveszik életed értelme?
Utóhang (Utóima): Uram tudom,
hogy végtelenül türelmes vagy, én meg végtelenül türelmetlen, jó lenne hát ezt
a két dolgot egy födél alá hozni, hogy az embereid fizetségének csekkjét ne
pont az örök élet kapuját őrző angyal nyújtsa át, hanem szerényen megelégednék
ha már itt felvehetném az előleget de csak tőled. by
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése